A halak gondozása


aranyhalEtetésük alapján 3 nagyobb családra oszthatjuk a kedvtelésből tartott halakat:
 
Édesvízi halak
Kerti tóban tartott halak
Tengeri halak

Az eleségek fajtái lehetnek:

-    Élő eleségek
-    Szárított eleségek
-    Száraz eleségek
-    Nedves eleségek
-    Fagyasztott eleségek

A halak is tovább oszthatóak ragadozó, békés vagy vegyes táplálkozásúakra. A halak emésztőrendszerére általában jellemző, hogy rövid és a tápanyag gyorsan átjut azon.
Az akváriumban tartott halak általában vegyes táplálkozásúak és békések. A természetben elsősorban planktonokkal, szúnyoglárvákkal, tubifexszel, vízi kevéssertéjűekkel, rovarlárvákkal, kagylókkal, petékkel táplálkoznak. A jó minőségű haleledel összetétele nagyban hasonlít ezeknek a természetben is előforduló élő eleségekéhez.
 
Az élő eleségek víztartalma – pl. vízibolhák – 95-98%; szárazanyag tartalma 2-5%. Általában a szárazeledelek 90%-a szárazanyag és 10%-a víz. Ezért csak az olyan szárazeleségek megfelelő eledelek a halak részére, amelyek magas víztartalmúak, vagy olyan szerkezetűek, hogy a vízbe kerülve a levegő helyét gyorsan folyadék töltheti ki. A jó minőségű szárazeleségek megfelelő arányban tartalmazzák a különféle aminosavakat és legalább 40% az összes fehérjetartalmuk. A megfelelő ásványi anyagellátás mellett a tápokat C vitaminnal is kiegészítik hasonlóan más állatok eledeléhez, akkor is, ha azt az állatok szervezete egyébként elő tudná állítani, mert előnyös, ha ezt a vitamint az állatok szervezete készen kapja.
Szárított eleségek közé tartoznak a vízibolhák, tubifexek, szúnyoglárvák, gammarusok, sóférgek, és egyéb, a természetben nagy mennyiségben fogható és előforduló olyan élőlények, amelyek egyébként is a halak természetes eleségeik közé tartoznak. Egyszerűen napon szárított formáik sokat veszítenek tápértékükből; elsősorban csak azok kitintartalma, mint ballasztanyag jelentkezik. A fagyasztva szárított (liofilizált) eleségek azonban tökéletesen megőrzik az élő állat alakját, és nagyobb tápértékkel rendelkeznek a hagyományosan szárított eleségeknél.
Általában a haltenyésztők frissen keltetett sóféreggel vagy papucsállatkával etetik az ikrából frissen kikelt ivadékhalakat. Élő planktonnal etetik a továbbiakban általában a legtöbb díszhalat; amennyiben gyorsítani akarnak fejlődésükön, sok tubifexet biztosítanak táplálékul. A különlegesen szép színek és a megfelelő szaporodási készség érdekében vörös-, fekete-, vagy fehér szúnyoglárvát érdemes etetni az állatokkal. A nevesebb gyártók mesterséges eleségei funkciónként elkülönítve tartalmazzák (színerősítő táp, algás táp, ivadék és növendék tápok) mindazokat a fontos tápanyagokat, amelyek a halak egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlenek.
A halak számára konzerv formában is készítenek eleségeket, melyek annak ellenére, hogy összetételük és formájuk közelebb áll az élő eleségekéhez, kevéssé népszerűek.
Közkedveltségnek örvend és emelkedik a forgalom az élő eleségekből fajtánként vagy ezek keverékéből készített fagyasztott eleségekből. Amennyiben az alapanyagok gyorsfagyasztással kerülnek lehűtésre, úgy az eleségek sejtfalai kevésbé sérülnek, roncsolódnak, és a fagyasztott eleség íze, formája, tápértéke csaknem megegyezik az élő eledelével.

A kerti tóban tartott halak

 
aranyhalÉvről évre nő a kertkultúra fejlődésével azoknak a kiskerteknek a száma, amelyekben aranyhalas tavak is fontos szerepet kapnak. A haleleség gyártók különböző összetételű tápokat gyártanak a fiatal és kifejlett állatok részére. A zömében aranyhalak részére magasabb fehérjetartalmú eleséget és immunerősítő anyagokat tartalmaznak a tavaszi és késő őszi eledelek. A nyári eleségek viszont nem tartalmazhatnak olyan tápanyagokat, amelyek a halak elhízásához vezetnek. A cél az egyenletes növekedés és nem a piacra történő testsúlygyarapítás. Előnyösek az extrudálással készített 25-30% fehérjetartalmú eledelek, amelyek a víz tetején úsznak, és a tulajdonos örömmel gyönyörködhet a halak mozgásában és pompás színeikben.
A tengeri halak és élőlények részére szárazeleségek és konzervféleségek is egyaránt rendelkezésre állnak. A különféle tengerekből és óceánokból származó vízi élőlények etetése és tartási feltételei rendkívül különböznek, és nagy szakértelmet igényelnek.